Az Adveni�t �s az FM1-et is azzal gyan�s�totta az ORTT eln�ke, hogy ut�bb lealkudj�k majd a magas d�jakat, amelyeket a gy�zelem �rdek�ben aj�nlottak. Ironikus m�don azonban a Danubius �s a Sl�ger is ugyanezt tette kor�bban. 

„A p�ly�zatok els�dleges elb�r�l�si szempontj�v� az �g�rt koncesszi�s d�j �rt�ke v�lt. Egyes p�ly�z� csatorn�k �gy egy kis �zleti inkorrekts�get is megengedve ak�r irrealit�sba hajl� aj�nlatokat is hajland�ak voltak megtenni a frekvencia elnyer�s��rt.”

Mindezt a Kreat�v �rta, de nem a mostani, az Advenio �s az Est M�dia FM1 konzorciuma gy�zelm�vel z�rult kereskedelmi r�di�s p�ly�zatr�l, hanem az 1997-es els� elj�r�sr�l. Ennek sor�n pontosan ugyanaz t�rt�nt, mint most is: az nyert, aki a legnagyobb sz�mot mondta, �s akkor ez a Danubius �s a Sl�ger volt.

A Sl�ger �vekkel k�s�bb azonban sikeres j�tszm�ba kezdett az ORTT ellen, hogy d�jcs�kkent�st �rjen el, ennek nyom�n pedig a Danubius �ltal fizetend� �sszeget is hasonl� m�rt�kben cs�kkentett�k.

Nem fizettek, 70 sz�zal�kot alkudtak
A frekvenci�kat h�t �vre, 2004-ig nyert�k el. A Sl�ger viszont 2001-ben felhagyott a m�sorszolg�ltat�si d�j �s a kir�tt k�sedelmi kamatok fizet�s�vel. A test�let az �v november�ben  od�ig jutott, hogy felmondta a Sl�ger szerz�d�s�t: a tartoz�s akkor m�r m�sf�lmilli�rd forintra r�gott. A Sl�ger b�r�s�gon t�madta meg az ORTT d�nt�s�t.

A r�di� �s az ORTT k�z�tt m�r t�bb mint k�t �ve h�z�dott a m�sorszolg�ltat�si d�j m�dos�t�sa k�r�li vita. A hat�s�g 2001-ben m�r pr�b�lkozott a Sl�ger R�di�val k�t�tt szerz�d�s felmond�s�val, de a F�v�rosi B�r�s�g akkor – a r�di� kereset�nek helyt adva – t�rv�nytelennek nyilv�n�totta az ORTT l�p�s�t. A test�let felsz�mol�si elj�r�s megind�t�s�t is kezdem�nyezte, de k�relm�t a Pest Megyei B�r�s�g elutas�totta.

2002 v�g�re v�g�l siker�lt megegyezni a Sl�gerrel: a r�di� v�llalta, hogy m�g 2003 elej�n kifizeti a 2004-es teljes koncesszi�s d�jat (mintegy n�gymilli�rd forintot), cser�be viszont a t�rv�nyi lehet�s�ggel �lve 5 �vre meghosszabb�tott�k a koncesszi�t – az 1997-ben aj�nlott �ves d�jn�l 70 sz�zal�kkal alacsonyabb �ron (n�gy �vre egymilli�rd�rt).

A versenyegyenl�s�g �s az �zleti korrekts�g meg�rz�se �rdek�ben k�zvetlen�l a Sl�gerrel k�t�tt meg�llapod�s ut�n a test�let a Danubius R�di�nak is hasonl� felt�teleket aj�nlott a szerz�d�s meghosszabb�t�s�ra.

Ki tehetett r�la?
A piaci felt�telekhez k�pest t�lz�nak tartott �s az �j szerz�d�sekben sikerrel lealkudott koncesszi�s d�jak kapcs�n a kereskedelmi ad�k rendszerint az ORTT-re h�r�tott�k, f�leg azzal �rvelve, hogy 1997 �ta sz�mos r�di� indult, amelyekkel k�nytelenek osztozkodni a rekl�mtorta r�di�kra jut� r�sz�n.

A b�r�l�k szerint viszont a r�di�s piac alakul�s�ra vonatkoz� terveket m�r az els� p�ly�zatkor is ismerni lehetett, a Sl�ger �s a Danubius pedig saj�t maga tett aj�nlatot a koncesszi�s d�j nagys�g�ra.

Az ORTT szor�t�ba ker�lt: ha enged a Sl�ger zsarol�s�nak, f�l� volt, hogy m�sok is d�jcs�kkent�si k�relemmel fordulnak fel� (ezt az�ta sz�mtalan r�di� megtette), ha pedig nem, att�l tartottak, bed�lhet a csatorna, bel�thatatlan torzul�sokat el�id�zve a piacon. A test�let akkori jogi k�pvisel�je, Bogd�n Tibor azonban a Kreat�vnak elismerte, hogy a technikai fejl�d�s �s egy�b t�nyez�k nyom�n az orsz�gos frekvenci�k �rt�ke val�ban cs�kkent az 1997-es �llapotokhoz k�pest.