Az Adveniót és az FM1-et is azzal gyanúsította az ORTT elnöke, hogy utóbb lealkudják majd a magas díjakat, amelyeket a győzelem érdekében ajánlottak. Ironikus módon azonban a Danubius és a Sláger is ugyanezt tette korábban. 

„A pályázatok elsődleges elbírálási szempontjává az ígért koncessziós díj értéke vált. Egyes pályázó csatornák így egy kis üzleti inkorrektséget is megengedve akár irrealitásba hajló ajánlatokat is hajlandóak voltak megtenni a frekvencia elnyeréséért.”

Mindezt a Kreatív írta, de nem a mostani, az Advenio és az Est Média FM1 konzorciuma győzelmével zárult kereskedelmi rádiós pályázatról, hanem az 1997-es első eljárásról. Ennek során pontosan ugyanaz történt, mint most is: az nyert, aki a legnagyobb számot mondta, és akkor ez a Danubius és a Sláger volt.

A Sláger évekkel később azonban sikeres játszmába kezdett az ORTT ellen, hogy díjcsökkentést érjen el, ennek nyomán pedig a Danubius által fizetendő összeget is hasonló mértékben csökkentették.

Nem fizettek, 70 százalékot alkudtak
A frekvenciákat hét évre, 2004-ig nyerték el. A Sláger viszont 2001-ben felhagyott a műsorszolgáltatási díj és a kirótt késedelmi kamatok fizetésével. A testület az év novemberében  odáig jutott, hogy felmondta a Sláger szerződését: a tartozás akkor már másfélmilliárd forintra rúgott. A Sláger bíróságon támadta meg az ORTT döntését.

A rádió és az ORTT között már több mint két éve húzódott a műsorszolgáltatási díj módosítása körüli vita. A hatóság 2001-ben már próbálkozott a Sláger Rádióval kötött szerződés felmondásával, de a Fővárosi Bíróság akkor – a rádió keresetének helyt adva – törvénytelennek nyilvánította az ORTT lépését. A testület felszámolási eljárás megindítását is kezdeményezte, de kérelmét a Pest Megyei Bíróság elutasította.

2002 végére végül sikerült megegyezni a Slágerrel: a rádió vállalta, hogy még 2003 elején kifizeti a 2004-es teljes koncessziós díjat (mintegy négymilliárd forintot), cserébe viszont a törvényi lehetőséggel élve 5 évre meghosszabbították a koncessziót – az 1997-ben ajánlott éves díjnál 70 százalékkal alacsonyabb áron (négy évre egymilliárdért).

A versenyegyenlőség és az üzleti korrektség megőrzése érdekében közvetlenül a Slágerrel kötött megállapodás után a testület a Danubius Rádiónak is hasonló feltételeket ajánlott a szerződés meghosszabbítására.

Ki tehetett róla?
A piaci feltételekhez képest túlzónak tartott és az új szerződésekben sikerrel lealkudott koncessziós díjak kapcsán a kereskedelmi adók rendszerint az ORTT-re hárították, főleg azzal érvelve, hogy 1997 óta számos rádió indult, amelyekkel kénytelenek osztozkodni a reklámtorta rádiókra jutó részén.

A bírálók szerint viszont a rádiós piac alakulására vonatkozó terveket már az első pályázatkor is ismerni lehetett, a Sláger és a Danubius pedig saját maga tett ajánlatot a koncessziós díj nagyságára.

Az ORTT szorítóba került: ha enged a Sláger zsarolásának, félő volt, hogy mások is díjcsökkentési kérelemmel fordulnak felé (ezt azóta számtalan rádió megtette), ha pedig nem, attól tartottak, bedőlhet a csatorna, beláthatatlan torzulásokat előidézve a piacon. A testület akkori jogi képviselője, Bogdán Tibor azonban a Kreatívnak elismerte, hogy a technikai fejlődés és egyéb tényezők nyomán az országos frekvenciák értéke valóban csökkent az 1997-es állapotokhoz képest.